Heaven street seven : Hullik a zápor - dalszöveg

Nem tudom hogy hívnak,
nem tudom mit utálsz,
de arcodon a kétség csókja,
szívedet több tonna semmi nyomja.

Várod hogy megmagyarázza,
azt amit nem lehet,
egy karizmatikus hulla,
én meg ha nem muszáj nem ígérgetek.

Hullik a zápor az ifjúságra,
nézd az időt, ahogy elvásik.
Gyerekkoromban ott vagyok újra,
Istenek illata az orromban.

Házak a sínek mellett,
Cselédrózsaszín,
bilizöld álmukat álmodják,
a világ meg kattog odakint.

Mosolygó emberek jöttek,
fizettek mindenért,
nem tudták, hogy amit tudnak
semmit nem ér.

Mert...

Hullik a zápor az ifjúságra,
nézd az időt, ahogy elvásik.
Gyerekkoromban ott vagyok újra,
Istenek illata az orromban.

Hullik a zápor az ifjúságra,
nézd az időt, ahogy elvásik.
Gyerekkoromban ott vagyok újra,
Istenek hűvös illata
az orromban.

Ááááááááááááá

Hullik a zápor az ifjúságra,
nézd az időt, ahogy elmászik.
Jó ha néha a valóságba
felránt az élet villanó tűje.

Hullik a zápor az ifjúságra,
nézd az időt, ahogy elvásik.
Gyerekkoromban ott vagyok újra,
Istenek hűvös illata
az orromban.